|
Túra
időpontja
2008. 09. 20-21.
szombat-vasárnap
Túra útvonala
[Bp - Óbánya]
Zengő
Szekszárd
Szekszárdi dombság
[Budapest]
|
|
Zengő
...Kirándulás a Mecsekben majd a Szekszárdi
dombokon...
Köszönöm Barátaim,
hogy jelenlétetekkel emlékezetessé tettétek ezt a hétvégét.
Köszönöm Jánosnak és Annának, hogy fáradhatatlan odaadással és
önzetlenséggel hozzájárultak ahhoz, hogy igen remekül érezzük
magunkat.
Köszönöm Csillának, Eszternek, Gabinak, Szaminak, Jánosnak, Attilának,
Zolinak, Zsoltnak, hogy bíztak, mikor elfogyott az út, és nem
láttuk, mi van a bozót mögött - de követtek akkor is.
Köszönöm, hogy itt voltatok...
|
|
|
|
|
Táv:
Első nap: 20 km
Második nap:10 km
Közepes túra
Térkép
Fotók a túráról
|
|
Első nap, szombat:
Hajnali indulás után Százhalombattán találkoztunk a másik autóval,
majd Jánossal Szekszárd határában. Autóinkat Óbánya előtt hagytuk a
hegy lábánál, s a meredek zöld jelzésen mentünk felfelé a hegyen.
Elhagytuk a Skóciai Mária emlékhelyet, majd a vadászházat is. Rövid
ereszkedés után a Réka völgyben folytattuk az utat. Az egyik
bozótból egy őz ugrott elénk, s hosszan figyeltük, amint
meg-megállva tovatűnt a fák között.
Az Etelka forrástól szűk erdei ösvényen kapaszkodtunk fel, majd az
aszfalt utat elérve rövid átvágás után következett a csúcs
meghódítása. Meredeken emelkedett a sárga jelzés egészen a hegy
tetejéig. Itt természetesen felmentünk a toronyba, megcsodáltuk a
panorámát - mert a szeles, hideg idő ellenére egészen messzire el
lehetett látni.
Nem sokkal később elindultunk tovább, de sajna nem a tervezett irányba,
ezért kis előre-hátra próbálkozás után kénytelenek voltunk a
toronyig visszakapaszkodni. A helyes irányt megtalálva rövidebb
ideig a tervezett úton haladtunk. Közben eleredt az eső, és erősen
fújt a szél. Csodálatos idő volt, adázul dacoltunk az elemekkel. Egy
nagyobb tarvágás végére érve el kellett hagynunk addigi irányunkat,
de nem vezetett tovább út, csak a meredek völgy oldalát láttuk
magunk előtt. Előre mentem, de hamarosan sűrű csemeteerdő állta
utamat. Reméltem, hogy átvágva rajta hamarosan a keresztező útba
botlunk. A csapat bátran követett, pár percig bujkáltunk az ágak
között. Aztán egyszer csak ott volt előttünk az út. Nem jelzett
turistaút, de út. Ezen folytattuk a kirándulást. Egy-két elrontott
kanyar után azért sikerült Püspökszentlászlóra jutnunk. Megnéztük a
püspöki arborétumot, majd a Hárs tető felé folytattuk az utat.
Később egy kanyart ismét elvétettünk, ezért nem a Somos-hegy, hanem
Kisújbánya felé értük el a műutat. Röviden ezen haladtunk, majd az
Óbányai völgy csodás patakmedrét jártuk végig.
Megnéztük a Ferde-vízesést, a Csepegő sziklát, a pisztrángos tavat. Végül
Óbányára visszatérve átballagtunk a falun, vissza az autókhoz. A
gyalogos táv huszonkét kilométer volt, kellemesen elfáradtunk
János birtokára érve már igencsak éhes volt a banda. Annuska és segítője
jóvoltából már készen várt a vacsora. Vegyes pörköltet kaptunk
kézzel szedett csipetkével, rafinált savanyúsággal. Én háromszor
szedtem, a többieket nem számoltam, de a kettő volt a minimum.
Isteni volt a kaja. Utána túrós és grízes-meggyes rétes következett,
valamint egy nagyon finom forralt bor. Jól esett a hűvös nap után.
A vacsora végeztével engem leptek meg barátaim: felköszöntöttek sokadik
(titkos) születésnapom alkalmából. A meglepetés előkészítéséből
mindenki kivette a részét, egészen meghatódtam a dologtól. Nem
szeretnék senkit név szerint kiemelni a társaságból, mert nem lenne
igazságos, ezért csak annyit mondhatok, köszönöm barátaim és Eszter!
Az este végén nyugovóra tértünk, ki a földszinten, ki az emeleten. Én
kettő perccel a lefekvés után aludtan, és ahogy értesültem, senki
nem vett be gyógyszert az elalváshoz.
Második nap, vasárnap:
Reggel azért időben felkeltünk.
A vacsora miatt nem volt senki farkas éhes, de azért csak
melegítettünk pörköltet, meg hideg kaja is fogyott, a rétesekről nem
is beszélve.
Valamivel kilenc után indultunk tovább. János vezetésével vágtunk bele a
körtúrába a szekszárdi dombok között. Felkerestük az Óriás hegyet,
mely a dombság legmagasabb, háromszáz méteres teteje. Hűvös volt, de
kellemesebb, mint szombaton.
Sok fel és le után visszaértünk a város széléhez. Szép kilátás nyílt az
alföld felé, a városon túl messzire elláttunk. Még hosszú út állt
előttünk. A völgybe lesétálva majd a következő dombra felkapaszkodva
értünk fel a kálvária hegyre. Rövid pihenő után leereszkedtünk a
nagytemplomig, majd innen a Szücsény szurdik hatalmas löszfalai
között kapaszkodtunk vissza a tanyához.
Út közben egy vékony fára festett kék jelzést találtam, melyet János
elhelyezett a kapu mellett, így mostantól a birtok is az országos
kék vonalán helyezkedik el. :)
Köszönet Jánosnak, hogy egy tizenöt kilométeres túrával próbált minél
többet megmutatni a környék szépségeiből. A csodás növényvilágnak
köszönhetően gyümölcsrekordot állítottam fel az egy napon evett
gyümölcsök fajtájának tekintetében. Ezek a következő fajták voltak:
alma, szilva, körte, szőlő, mandula, mogyoró, dió, bikmakk, vackor,
kökény, galagonya, szeder, füge. Tudom, hogy hihetetlen, de ezen a
napon tizenhárom féle gyümölcsöt találtunk az út során. És mindent
megkóstoltam.
Szóval a birtokon újra éltünk János és Anna vendégszeretetével, és
harmadszor is jól laktunk a pörkölttel és rétessel. Fél hat felé
indultunk haza. Elbúcsúztunk egymástól azzal az ígérettel, hogy még
összejövünk ebben a felállásban. Hiszek benne, hogy sokszor lesz még
így, és elmondhatatlanul köszönöm nektek, Barátaim ezt a
csodás ünnepet.
--::--
|
|
INGYENES ÉRTESÍTŐ!
Ha időben akarsz értesülni egy-egy új programról, add
meg email címedet. Heti
egy levelet küldünk
|
|
|
|
|
Kirándulásunk apropója az,
hogy barátom és túratársam János, akivel már sok szép közös
élményben volt részem, meghívott egy kisebb csapattal birtokára
Szekszárdra. Túl azon, hogy szállást biztosít nekünk, még egy
bográcsos vacsorát is készít a társaság tiszteletére, szóval igazán
első osztályú hétvégére számíthatunk jóvoltából.
Ki lesz ott:
Csilla, Eszter, Gabi, Szami, Viola, Attila, Dávid, János Zoli,
Zsolt
Szombat hajnalban két
autóval utazunk Szekszárdra, ahol János csatlakozik hozzánk, így
megyünk
Óbányáig. Itt letesszük az autókat, s kirándulunk a
Zengő 682m magas csúcsára. Közepes hosszúságú, kb. húsz kilométeres túrát
teszünk a Mecsek keleti oldalán. (Nézd meg a térképet. És ne táplálj
hiú reményeket, ez tényleg közepes túra lesz :) .
A kocsikhoz visszatérve irány Szekszárd, vár a vacsora. Valószínűleg
jó fáradtan fogunk nyugovóra térni, s másnap kelünk, ahogy kelünk.
A vasárnapi nap János programja szerint telik, mely számomra is
titok, de a Szekszárdi dombságban teszünk várhatóan rövidebb sétát.
(És remélem, a szőlőt is láthatom végre.)
A délutáni órákban indulunk hazafelé, kora estére szeretnék Pesten
lenni - ahogy a társaság megszavazza. Költségek: Az
útiköltséget autónként elosztjuk a bent ülők között. Ez várhatóan
2800 Ft/fő - Ez tartalmazza az autópálya matrica díját is. Egyéb
költség csak igények szerint. A vacsorán kívüli étkezésekről
gondoskodj egyénileg pl. szendvicsekkel. És innivalóról se feledkezz
meg.
Felszerelés:
Időjárásnak megfelelő öltözet, esőkabát, bejáratott cipő legyen
nálad. Váltóruháról és cipőről is gondoskodj, az autó elbírja. Igény
esetén hozhatsz hálózsákot is, de nem kötelező. |
|
|
|
