Az Adriai-tenger a hazánkhoz legközelebb fekvő tenger. Remek célja lehet utazásnak, nyaralásnak, pihenésnek, kalandozásnak, túrázásnak. Számtalan település és azokban várak, templomok, múzeumok várják az építészetre és a múltra kíváncsi turistákat éppúgy, mint ahogy az öblök, szigetek strandjai hívják a fürdőzni vágyókat. De nemcsak ennyit, ennél sokkal többet ad az Adria. Gazdag képzőművészeti, zenei, irodalmi, egyéb kulturális és gasztronómiai csemegék egészítik ki a felejthetetlen természeti képződmények ezreit és nemzeti parkok tucatjait.
Ráadásul nemcsak egy országban. Hisz az Adria több ország partját mossa. Olaszország, Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Albánia egyaránt az Adria partján fekszik. És mind csodás úti cél.
Különböző országok, más és más kultúra, eltérő mentalitás – de egy tenger: az Adria.
Az Adriai-tengerről
Az Adriai tenger a Földközi-tenger része. Egy óriási öböl, melyet a Balkán- és az Appennin-félsziget határol. Hosszanti mérete 820 kilométer, szélessége átlagosan 160 kilométer. Nevét Hadria városáról kapta, mely illír nyelven adur, jelentése pedig tenger. Tehát az Adria tulajdonképpen Tenger-tenger. Öblei közül a nagyobbak: Drin-öböl, Fiumei-öböl, Kotori-öböl, Kvarner-öböl, Manfredoniai-öböl, Trieszti-öböl, Velencei-öböl. Nagyobb félszigetei: Isztriai-félsziget, Gargano-félsziget, Peljesac-félsziget. Szigetekből számtalan akad, csak a horvát partok mentén több mint ezer. Ezek jó része mészkő anyagú.
Az Adriai-tenger történelmi szerepe
A Horvátországi hagyomány úgy tartja, hogy Odüsszeusz kalandozásai során a Dalmácia partjai mentén húzódó szigetek egyik-másikára is elvetődött. Ám az biztos, hogy már az ókorban is lakott terület volt az Adria partja, és a hajózás illetve halászat szempontjából igen fontos életterét adta az itteni népeknek. A Római Birodalomban már jelentős tengeri útvonalak szelték át, melyek szerepe a későbbiekben sem csökkent. A Velencei Köztársaság létezését köszönheti az Adriának, és többek között a távol-keletet felfedezni induló Marco Polo is egy kis adriai szigetről származott. A keresztes háborúk idején szállítási és felvonulási terület volt a tenger, és szerepe később sem csökkent, hiszen az Oszmán Birodalom határvidékét jelentette, ahonnan az tengeri hódításokat indított. A XXI. században az Osztrák-Magyar Monarchia felügyelte jó részét.
Jelenkor
A jelenkorban az Adria egy békésebb szakaszát éli, főként a kereskedelem, a halászat és a turizmus a fő üzletág a part-menti országok számára. Természetesen az eltérő földrajzi adottságok és az eltérő gazdasági potenciál más és más arányban alakítja az egyes országok sorsát, de az Adria mindük sorsában jelentős szerepet tölt be.
Olaszország
Az Adria olaszországi partja nagyságrendileg 1000 kilométer hosszú. A nagyobb települések: Brindisi, Bari, Barletta, Termoli, Vasto, Pescara, San Benedetto del Tronto, Ancona, Pesaro, Rimini, Ravenna, Velence, Trieszt. A tenger áramlásának köszönhetően az olaszországi partszakasz merőben más minta szemben lévő horvát és albán területek. Az Adria az északi és nyugati oldalán lerakja a hordalékot, így itt lassabban mélyülő, homokos tengerpartok alakultak ki, és sokszor ez a fajta élőhely a hínárosodásnak is jobban kedvez. Az északi rész földrajzi adottságaihoz a Po folyó is hozzájárul, az általa hozott törmelék lassan tölti fel itt a tengert.
Szlovénia
Szlovénia tengerpartja igen rövid. Csupán egyetlen nagyobb település található itt, Koper. Ám pont a kicsinysége miatt érdemes kiemelni még Lucija, Izola, Portorož és Piran településeket. A rövid parti szakasz egy kisebb rezervátumtól eltekintve szinte teljesen beépült.
Horvátország
Talán a legismertebb partszakasz a horvátországi, ha az Adria kerül szóba. Ennek több oka is van. Az egyik és természetesen magától értetődő, hogy mesés tájak, kristálytiszta öblök, festői sziklás partszakaszok és fülledt hangulatú mediterrán városok alkotják. A másik oka, hogy szomszédos ország, és ezért könnyen megközelíthető. Ráadásul a történelemben a sorsunk sokszor fonódott össze, elég a tatárjárásra, az Oszmán-birodalomra, vagy egy-két közös királyunkra gondolni. Horvátország nagyobb tengerparti városai: Rovinj, Pula, Fiume, Mali Lošinj, Zadar, Šibenik, Trogir, Split, Makarska, Dubrovnik.
Bosznia-Hercegovina
Az országnak az alig pár kilométer hosszúságú partján a Neum nevű település adja a kijáratot a tengerre. Ez is egy keskeny öbölre néz, melyet minden irányból Horvátország vesz körül.
Montenegro
A nagyjából 100 kilométeres partszakasz jellegében hasonlít a dalmáciai részhez. Leghíresebb tengerparti helyszíne a Kotori-öböl, nagyobb települései: Herceg Novi, Kotor, Budva, Bar, Ulcinj.
Albánia
Talán a legkevésbé ismert adriai partszakasz számunkra az albániai. Az ország lassan fejlődő infrastruktúrája miatt sokáig nem szerepelt a népszerű úti célok között. Azonban a sok helyen érintetlen tengerpart egyre vonzóbb, így ma már számtalan utazási iroda kínálatában szerepel mint alternatíva. Hozzávetőleg 400 kilométeres partján Durres, Vlora és Saranda települések a legnagyobbak, de a főváros, Tirana is csak 30 kilométerre fekszik a víztől.
További utazási célpontok