ljubjana látnivalók

Szlovénia fővárosa Ljubljana, ez a legnagyobb és legnépesebb városa. A történelemben mindig fontos szerepet töltött be. A Városi Múzeum római kori emlékeket és a római város, Emona mérethű makettjét mutatja be. A Nemzeti Múzeumot és a Modern Művészetek Múzeuma is legfontosabb Ljubljana látnivalók közé tartoznak. A Tivoli Park a város divatos rekreációs központja, ahol bowling és teniszpályák, medencék és korcsolyapálya várja a kikapcsolódni vágyókat.

Óvárosa műemlékvédelem alatt áll:

Ljubljanai vár (Ljubljanski grad): az óváros fölé magasodó építményt 1144-ben említik először a korabeli iratok, 15-16. századi épületrészei a gót kapu és kápolna. A középkorban a Spanheimer család tulajdona volt. 1967-ben restaurálták.
Preseren tér (Presernov trg)
Ferences templom (Cerkev Cerkev Marijinega Oznanjena)
Hármas híd (Tromostovje), Joze Plečnik alkotása, 1931
Tivoli kastély és park (Tivolski grad)

Ljubljana egyik jelképe a dombra épült kastély, de a barokk belváros, a Ljubljanica partjára épült katedrális, a látványos terek és a hangulatos piacok is bizton elnyerik a turisták tetszését. Mindezek mellett érdemes megtekinteni az I. századból származó római emlékeket, a Hármas hidat, a Tivoli parkot vagy a harmincas években a gazdasági fejlődés kifejezéseként épített “felhőkarcolót”. Fő látványossága a dombtetőn álló vár, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a városközpontra. A várat a XI. században kezdték el építeni. A várhegy ősidők óta lakott Ljubljana felett. Mai képét a XV-XVI. században kapta, csupán magasra nyúló kilátótornya későbbi építésű. A középkorban a város urai, a Spanheimerek székhelye volt. Később kaszárnya lett. Az 1800-as évek elején rossz állapota miatt börtönként használták, többek között Batthyány Lajos raboskodott itt egy ideig. 1963-ban kezdték el a vár teljes felújítását. Ljubljana egyik építészeti érdekessége a Hármas Híd, ami egy régi kőhídból valamint 2 másik hídból áll, amiket a város világhírű szülötte, Joze Plecnik építész tervezett 1931-ben. A három híd vezet az óvárosba. A középkorban egy fahíd állt itt, először 1250-ben tettek említést róla az írásos emlékek. A megnövekedett forgalom miatt 1842-ben egy kőhídat építettek helyette, majd 1931-ben újabb 2 hidat építettek mellé.

Ljubljana régi városszerkezete több jelentős korszak nyomát is magán hordozta, így az ókori Emona, a középkori majd a barokk város és a 19. század stílusjegyeit. Plecnik 1926 és 1941 között korszakalkotó felfogásban és átfogó megvalósításban a modern városi vízió kiemelkedő példáját hozta létre a városban. A kompozíció legfontosabb eleme természetesen a Hármas híd, amely gazdag formavilágával az óváros egykori történelmi bejáratát hangsúlyozza ki. Ebből a pontból nézve a kompozíció a piacok mentén, majd azokon túl egészen a Ljubljanica folyó felett diadalívként álló Zsilip hídig, a másik fontos pontig húzódik el. A két párhuzamos tengely kompozíciójához Plecnik további merőleges axisokat is létrehozott. Az első ilyen maga a Gradascica folyó, amelynek trnovói szakaszát saját maga szabályozta a harmincas évek elején. A második tengely a Zoisova utca és annak a Ljubljanica másik oldalán álló Szent János térrel való összekapcsolása, majd folytatása a vár irányában. A legfontosabb, harmadik axis a Tivoli parkbeli Jakopic sétányt a Cankarjeva és Copova utcákon keresztül a Preseren térrel köti össze, és ezzel a Hármas hidat és a várat is, amely Plecnik szemében nem volt más, mint a ljubljanai Akropolisz. Plecnik víziója szerint Ljubljana lett volna az új Athén, egy olyan újfajta főváros, amely a szellem és a kultúra megtestesülésének központja.
Forrás: ljubljana.hu


Kirándulások Európában

Augsburg

Ez is érdekelhet