A Rilai kolostor Bulgária legnépszerűbb látványossága, továbbá a Bolgár Ortodox Egyház legszentebb kegyhelye. A kolostor Szófiától délre, a Rila-hegységben helyezkedik el 1147 méter magasan, nevét Rilai Szent Jánosról kapta, aki a bolgárok védőszentje és ezekben a hegyekben vonult remeteségbe, majd a X. században az ő követői alapították a kolostort, melyet körülvevő erdők jelenleg a Rilai Nemzeti Parkhoz tartoznak. A hely a török időkben lett valóságos kulturális központ. Rilai kolostor az UNESCO világörökség része.
Rilai Szent János Szófia környékén született, 25 évesen vonult remeteségbe, azután csodás gyógyításokat vitt véghez. Emiatt a környékbeliek szentként tisztelték és a hozzá csatlakozott tanítványok is letelepedtek a környéken. Egyszer még I. Péter cár is felkereste a remetét. Szent János halála után ereklyéinek is gyógyító erőt tulajdonítottak. Később az egyik tanítványi hajlékból alakult ki a kolostor kezdetleges formája. Elkerülhetetlen volt, hogy a bolgár uralkodók és előkelőségek fel ne figyeljenek a kolostorra, rengeteg adománnyal látták el azt, míg végül Rila komoly feudális hatalommá vált. A XII. és XIV. század között Rilában virágzottak a művészetek, sokan hagytak maguk után értékes alkotásokat. A XIV. század végén az ország az Oszmán Birodalom része lett, ebből következően a kolostor elveszítette korábbi hatalmát, majd a XV. század közepén kirabolták és felégették az egészet, ennek folytán a kolostori élet egy időre visszavonult. A XV. század végén a rilai kulturális élet új erőre kapott, az ereklyéket vissza szállították, majd ismételten a bolgár kultúra központjává vált. Erős kapcsolatokat épített ki egyéb országok ortodox egyházaival. A török időkben többször előfordult, hogy a kolostort felégették, de mindig újjáépítették azt. A XIX. században a kolostor a szláv nemzettudat szimbólumává vált. Rengetegen jöttek Rilába, hogy segítsenek újjáépíteni a kolostort. Az ország felszabadulása után a kolostor még több jogok szerzett magának, a bolgár kultúra fejlesztésében hatalmas szerepe volt. Ekkor érte el végleges arculatát is az épületegyüttes.
A kolostor a XIX. században érte el mai formáját, mely egy masszív, négyemeletes építmény. A két oldalán vasalt tölgyfakapukon lehet bejutni az udvarra, ahonnan látszanak az erkélyes lakrészek. A lakóépületek a XIX. század közepén épültek 8800 négyzetméteres területen. A lakóépületek kövezett udvart vesznek körbe, ahol a Hrelju-torony és a Szent Szűz Születése főtemplom áll. A XIX. században harangtornyot is építettek ugyanide. A lakóépület délkeleti részét az állam állíttatta helyre a XX. század második felében, itt található ma a kolostor múzeuma.
A Szent Szűz Születése bazilika a XIX. században épült a Hrejlu templom helyén. A bazilika három hajóval és öt kupolával rendelkezik. Két oldalkápona és egy galéria tartozik hozzá. Az oltárok előtt ikonfalakat építettek, melyeket bearanyoztak és kifestettek. Kivülről is impozáns látványt nyújt a templom timpanonjával és nyílt oszlopcsarnokával, ahol szintén nagyon szép festmények találhatók, melyek a hagyományos bolgár ábrázolásmódot mutatják be, melyen több bolgár festőművész dolgozott.
A kolostor épületében 300 szerzetesi cella található, továbbá egy külön lakrész az apát számára. Ezen kívül vannak vendég szobák is. Az épületekben található négy kápolna, egy könyvtár, egy konyha, egy refektórium, továbbá éléskamrák, raktárak, malom, sajtkészítő és borospince. A konyha az északi szárnyban helyezkedik el, alapja nyolcszög, belmagassága 22 méter tetején kupolával. A kápolnák a lakrészek között találhatók, ezek a Teológus Szent János kápolna, Szent Szava és Simeon kápolna, Keresztelő Szent János kápolna és a Szent Arkangyaloknak szentelt kápolna.
A kolostor déli szárnyában található a kolostori múzeum, melyben a mai napig megtekinthető a Hrelju templom XIV. századi kapuja és a Raphael kereszt. A Raphael kereszt mérete 81 x 23 centiméter, melyhez képest igen zsúfolt, 104 vallási jelenet és 650 miniatűr alak található rajta, melyet Raphael testvér 12 év alatt faragott ki vésők, kések és nagyító segítségével, a szerzetes a munka végeztére elvesztette látását. A múzeum másik nagy értéke az ikongyűjtemény és a középkori kézirat gyűjtemény, melyek nagy része a kolostorról és az alapító életéről szól.
A kolostor fennhatósága alá tartozik több környékbeli kegyhely. A kolostor mellett helyezkedik el a csontház, mely a XVIII. században épült, az orlicai zárda, mely a XV. században kezdett működni, továbbá a pcselinói zárda, mely a XIX. században épült. Az erdő közepén található a Szent Lukács remetelak, nem sokkal arrébb az a kápolna, melyet Rilai Szent János sírja helyén emeltek.